The rich text element allows you to create and format headings, paragraphs, blockquotes, images, and video all in one place instead of having to add and format them individually. Just double-click and easily create content.
A rich text element can be used with static or dynamic content. For static content, just drop it into any page and begin editing. For dynamic content, add a rich text field to any collection and then connect a rich text element to that field in the settings panel. Voila!
Headings, paragraphs, blockquotes, figures, images, and figure captions can all be styled after a class is added to the rich text element using the "When inside of" nested selector system.
A Montessori pedagógia eszközrendszere jellegzetes, meglehetősen látványos és komplex is egyben. A pedagógia lényegét mégsem ezek az eszközök jelentik, az eszközök csupán segítenek megvalósulni egy magasabb pedagógiai célt. Montessori célja a gyermek öntevékenységének biztosítása, illetve hogy tanulási folyamatai saját tapasztalat útján történjenek. Montessori úgy alakította ki játékeszközeit, hogy a gyermek figyelmét ráirányítsa egy-egy megvizsgálandó tulajdonságra vagy megoldandó problémára. Meggyőződése, hogy a gyermek elsősorban saját tevékenysége révén szerez ismereteket és fejleszti képességeit. Montessori szerint nem az ismeretek mennyisége a fontos, hanem a képességek kiművelése, kreatív, tevékeny, problémamegoldó képességgel rendelkező ember nevelése.
Az eszközt a pedagógus bemutatja a gyermeknek, vagy gyermekeknek. A bemutatás sokszor olyan, mint egy varázslat, hangulata emelkedett, de egyben személyes és meghitt. Ezt erősíti a pedagógus és a gyermek közötti szeretetkapcsolat, a gyermek felé irányuló egyéni figyelem. Ha a pedagógus olyan eszközt választott, ami a gyermek érdeklődésének, képességszintjének megfelelő, és izgalmas kihívást jelent számára - ehhez nagyon jól kell ismernie a gyermeket -, akkor a gyermek teljesen belefeledkezve játszik az eszközzel, sőt gyakran katartikus élményt és önfeledt boldogságot él át.
Montessori eszközei öt nagyobb tevékenységterületre oszthatóak, a csoportszobában is eszerint vannak elhelyezve.
Több olyan tevékenység van, amelyet a mindennapi élet során nehéz elsajátítani (öntögetés, cipőfűzés, ollóval vágás, söprögetés, növényápolás, stb.), ezért Montessori olyan eszközöket dolgozott ki, amelyekkel a gyermekek játszva megszerezhetik ezeket a képességeket. A technikák begyakorlása mellett az eszközök fejlesztik a mozgáskoordinációt, a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, az egyensúlyérzéket, a koncentrációt, és tudatosul a tevékenységek logikus sorrendje.
A praktikus tevékenységek területe egyben alapozó terület is, ahol a kisebbek elsajátíthatják a tevékenység örömét és eközben játékosan megtanulják a Montessori munkaformát.
A világ megismerése elsősorban az érzékelésen alapul. Minél finomabbak, minél kimunkáltabbak a gyermek érzékszervei, annál differenciáltabb, gazdagabb képet kaphat környezetéről. Montessori ezért eszközöket fejlesztett ki a térbeli kiterjedés-változás, a tapintás, a szaglás, a hallás, a szín-, az íz-, a súly-, a hő-, valamint a formaérzékelés fejlődésének elősegítésére. A Montessori eszközök kiemelik a dolgoknak egy-egy tulajdonságát. Az eszközök használatával a gyermekek széleskörű érzékszervi tapasztalatokat szereznek, a tapasztalataik alapján pedig ismeretekre tesznek szert.
A Montessori pedagógia anyanyelvi nevelésébe beépítve megtalálható az írás, olvasás előkészítése. A cél egyrészről írni-olvasni vágyókká nevelni, másrészről az írás-olvasás elsajátításához szükséges részképességek fejlesztése, megerősítése játékokkal.
A beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör, a gyermekek és a pedagógus közötti jó kapcsolat, az egymásra való odafigyelés. Csak ilyen körülmények között nyílik meg a gyermek úgy, hogy kedve legyen beszélgetni, személyes élményeit, véleményét elmondani.
A vegyes csoport összetételéből adódik, hogy a nagyobb gyermekek szívesen tanítják kisebb társaikat, ezzel természetes módon gyakorolva azt, hogyan fogalmazzanak meg egy problémát, egy magyarázatot úgy, hogy azt egy másik gyermek megértse.
Montessori szerint az írás megtanulásának legfontosabb alapeleme a kéz kimunkálása az írásra, ezért alakította ki azokat az eszközöket, melyek a kéz, ezen belül az íróeszközt tartó három ujj fejlesztését célozzák. Az érzékelést fejlesztő eszközök a három ujj használatát, a tapintást, a kézmozgás finomságát erősítik.
A Montessori csoportszobákban jelen vannak a betűk, de nem direkt írás-olvasás tanítás céljából, hanem a bontakozó írásbeliség eszközeiként. A kisgyermek számára először a betű nem absztrakció, hanem látvány, amit megfigyel, szívesen lerajzol. Többnyire tudja, hogy az egy betű, de a konkrét hangot csak később kapcsolja hozzá. A Montessori óvodában – a hagyományos iskolával ellentétben – a gyermekek előbb írnak, és csak utána kezdenek el olvasni, mégpedig először azt olvassák el, amit ők maguk írtak. A mozgatható abc kiküszöböli azt a nehézséget is, ha még a finommotorikus fejlettségük nincs azon a szinten, hogy írni tudjanak, kirakják, amit szeretnének betűkből. A legkisebbek is hamar felismerik nevük kezdőbetűjét, szívesen végigsimítják a dörzspapír betűt, majd megpróbálják belerajzolni a homoktálca homokjába, az eredményt boldogan mutatják. A nagyok képeskönyvet készítenek saját rajzaikkal, rövid szöveggel.
A matematika tevékenységterülettel való ismerkedést az érzékelés eszközei alapozzák meg. A kiterjedés vizsgálatából, tulajdonságainak megismeréséből következik az összehasonlítás, a relációk képzése, a mennyiségek számszerű megállapításának és kifejezésének igénye. A kiterjedés-változásának vizsgálatára szolgáló eszközök (rózsaszín torony, barna lépcső, piros rudak, hengersorok) elemeiből mindig tíz darab van, előkészítve ezzel a tízes számrendszer bevezetését.
A matematikai gondolkodás kialakításában és fejlesztésében nagyon fontos figyelembe venni a gyermek egyéni adottságait, haladási tempóját, és hogy a gyermek matematikai fogalmai kialakulásához saját tapasztalattal jusson el.
Montessori matematikai eszközei csodálatra méltó tudatossággal és pontossággal alapozzák meg a számfogalmak kialakulását, a tízes számrendszer megértését, a műveletek előkészítését, bizonyos matematikai problémák bemutatását és megoldását.
.webp)
.webp)
Egy a gyakorlatban is jól használható diszkalkulia-prevenciós módszert alkotott. Ugyanakkor a matematika iránt fogékonyabb gyermekek a Montessori eszközökkel tevékenykedve könnyen haladhatnak előre, gondozva ezzel egyéni tehetségüket. Ezek a játékeszközök a játék örömén túl az érzékszervi úton megtapasztalt és elsajátított, biztos matematikai tudást adják a gyermekeknek.
A kozmikus nevelés célja a környezetet ismerő, szerető és védő gyermekek nevelése, szoros érzelmi kötődés kialakítása a gyermek és az őt körülvevő környezet között. Fontos, hogy a gyermeknek közvetlen kapcsolata legyen a természettel. Alkalmat kell biztosítani a természet legfontosabb jelenségeinek megfigyelésére. A gyermekek a közvetlen közelükben érzékeljék a környezet esztétikumát, hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát.
A Montessori óvodákban csíráztatnak, növényeket ültetnek, terráriumot, illetve akváriumot gondoznak. Megismerkednek az állatokkal, táplálkozásukkal, életmódjukkal. Használnak állatokat bemutató, azok testrészeit jelölő kirakókat, kártyákat. Rendszerezik a növényeket, állatokat. Beszélgetnek különböző tájak, kontinensek növény- és állatvilágáról.
Történetek segítségével megismerik a világ keletkezését, a Föld kialakulását, az űrkutatást. Lehetőségük van tanulmányozni az égbolt térképét a naprendszerrel, a bolygókkal.
Fontos a gyermekeket megtanítani arra, hogy az embereknek mindenhol – bárhol éljenek a Földön – azonos szükségleteik voltak, vannak, csak különböző formákban elégítik ki azokat.
Montessori legfontosabb célja a békére nevelés.
Mindez megalapozása a kozmikus nevelésnek, előkészítése annak a szemléletnek, hogy a világmindenség egységes egész és mindannyian a világmindenség apró részei vagyunk.
